slider1

Településünkről

Boldogkőváralja község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 52 kilométerre északkeletre, a Zempléni-hegység nyugati részén, a Hernád völgyének peremén.

Környező települések

Boldogkőújfalu (2 km), Arka (3 km), Hernádcéce (5 km), Abaújkér (7 km), Vizsoly (8 km), a legközelebbi városok Abaújszántó (9 km) és Encs (14 km).

Településtörténet

Fényes Elek szerint „Bodó-Ko-Váralja, (Pod-Boldok), magyar-orosz mezováros, Abauj vármegyében, Kassához délre 6 mfdnyire: 1221 r. kath., 258 g. kath., 19 zsidó lak. Rom. és gör. kath. paroch. templomok. Van itt egy csinos kastély és kert, sok gazdasági épület, sweiczi tehenészet, hires bort termo szolohegy, szép erdo. – Régi várát a Rákócziak épitették. F. u. gr. Péchy Józsefné. Ut. postája Tállya.”[3]

A település a boldogkői várról kapta nevét, mely a Bodókő nevű sziklán áll. A falu története szorosan összeforrt a váréval. Boldogkőváralja első írásos említése egy 1282-ben kelt oklevélben található, ahol Castrum Boldua néven utalnak a várra

A vár a tatárjárás után épült, a Hernád-völgy legjelentősebb erődítményeként. 1300-ban Bolduaku, Buldo ku, 1301-ben Bulduakev, 1331-ben Bolduaku, 1332-ben Boldolken, 1335-ben Buldwakw-nek írták.

Boldogkőváralja a Tomaj nemzetség-hez tartozó Jaak fia, Tyba ispán vára és faluja volt. 1272–1290 között IV. László cserébe szerezte meg Tyba ispántól.

Az Árpád-ház kihalása után a Károly Róbert ellen lázongó Aba Amadéék birtoka lett, tőlük a király elkobozta és a Drugeth családnak adományozta. Ők építették az öregtorony köré a vár többi részét. Az elkövetkezendő évszázadokban a várat több nemesi család is birtokolta. A 15. században tovább bővítették. A 15. században tovább bővítették a várat két szakaszban. Mohács után gyakran cserélt gazdát, hol Ferdinánd, hol János király birtokában volt.

A 17. században a vár hadászati jelentőségét elvesztette. A század elején II. Lipót parancsára robbantani kezdték, később azonban a Péchy család neogótikus stílusban helyreállította.

Boldogkőváralja a 19. század elején mezővárosi rangban állott és vásártartási joggal is rendelkezett.

A vár jelenleg az önkormányzat kezelésében van. 2002-ben nagy rekonstrukciós munkálatok kezdődtek a várban.

A falu nevezetes lakói

A várban élő emberek közül említésre méltó Balassi Bálint, aki a várban írta a Borivóknaknak című versét. Balasssi az 1580-as években tartózkodott e tájon, bizonyítja ezt egy 1584-ben Szikszón, 1585-ben Abaújszántón kelt levele is. A várban is prédikált az akkor még katolikus Dévai Bíró Mátyás, akit „magyar Luther”-ként is emlegetnek. A vallási élet képviselői közé tartozott a vár egykori birtokosa, Fráter György bíboros is.

A falu nevezetes lakója volt Péchy Manó, erdélyi kormánybiztos. Továbbá a Péchy család korábbi tagjai, akik részt vettek az országos ügyek intézésében, illetve a környék településeinek életében.

Forrás: Wikipédia